Könnyeznek, sírnak a felhők... Minden könnycseppjük halkan koppan ablakomon... Borús napra ébredünk...s én fekszem a félhomályban. Napjaim legszebb pillanatai ezek... az ébredés utáni percek... amikor csak úgy vagyok... vagyok a világban... amikor csak én vagyok és a gondolataim...Ilyenkor lelassul az idő... mintha megállna... néha azt kívánom, bár úgy volna...
Magamban őrzöm a tegnap emlékét... egy filmben láttam egyszer, akkor eredt el az eső, ha valaki szomorú volt a világban... talán most miattam hullajt kövér cseppeket az ég... De ma új nap virradt... új kihívások... új próbatételek... és én állok elébe...
Istenem... én csak azt kívánom... álljon helyre minden a "világon"
Magamban őrzöm a tegnap emlékét... egy filmben láttam egyszer, akkor eredt el az eső, ha valaki szomorú volt a világban... talán most miattam hullajt kövér cseppeket az ég... De ma új nap virradt... új kihívások... új próbatételek... és én állok elébe...
Istenem... én csak azt kívánom... álljon helyre minden a "világon"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése