2011. április 16., szombat

Idézet szombat reggel



"Minden ember öntudattal van megátkozva, és ez megválaszolatlan kérdéseket szül. Ki vagyok én? Küzdünk, hogy értelmes kapcsolatokat létesíthessünk. Gondoskodó barátok vagyunk, szerető apák, odaadó anyák, védendő gyermekek. Harcolunk és szeretünk, és reménykedünk abban, hogy talán együtt képesek leszünk megérteni szerepünket az univerzumban. Ám a végén mégis egyedül cipeljük terhünket. Minden embernek egyedül kell megválaszolnia a kérdést: ki vagyok én? Mit jelent egyáltalán az élet, és az idő végtelenségében mi az én szerepem?"

(részlet a Hősök c. sorozatból)

Nektek már körvonalazódik?



2 megjegyzés:

  1. Valójában nem kellene senkinek cipelnie és megválaszolnia semmit, csak az emberek szeretik mindig a körülményesebb és bonyolultabb utat járni a legegyszerűbb és a legbiztosabb helyett. Utána meg csodálkozni azon, hogy nem tudják, hogy merre járnak és hogy hogyan találnak vissza.

    A kérdésedre az én válaszom az, hogy igen, sőt... :)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Csaba!

    Nem értek egyet a véleményeddel... de a 21. sz.-ban élünk... és egyelőre még a vélemény szabad... :)

    Az élet nem csak játék és muzsika ( hupikék törpikékből csórtam :) ) hanem egyben teher is... és így vagy, úgy de cipeljük...az, hogy ezt valaki teherként, vagy kihívásként éli meg, az más kérdés! De mindenki az életében 1x...legalább 1x számot vet!
    Én már vetettem számot (szerintem még fogok is, legyen ez munka, kapcsolatok, család stb)... és te?

    Ezenfelül, az út körvonalazódhat természetesen... körvonalazódnia kell...még a spontán emberek is látják a következő lépésüket... ha az azutánit nem is...

    P.S.: Köszönöm a hozzászólásod :)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...