Hétfő utólag

Kkközútkezelő Kht... már tökélyre fejlesztettem a kiejtését... képes vagyok köhögésnek álcázni ezt a nem is olyan rövid kifejezést. Nem érdemlik meg, hogy artikulálva ejtsem ki... (próbáljátok meg ti is köhögve kimondani...ugye, hogy vicces?)Elfelejtettem mesélni nektek, hogy jártam hétfőn.

Reggel 8 óra van. Kócos hajjal, pizsiben ülök a szobámban, a gépem előtt... beszélgetek bátyámmal facebookon... egyeztettük a hétvégét... és a minket érintő felnőtt dolgokat, úgy mint: munka, család, kapcsolat, házfelújítás ... éééééééééééés ( dobpergést kérek) a közelgő névnapom :) hihi... Amikor aztán, mintha csöngettek volna... (aznap egyedül voltam itthon... ráadásul fent az emeleten, csukott ajtó mögött) de nem jutott el elsőre a tudatomig, hogy ez csengő... azt hittem bele van építve a zenébe, amit épp akkor hallgattam... de aztán furán nem ritmusra jött ki ismét a hang... ajjajj... rohanás. Kinyitom az ajtót (Pizsiben, kócosan). Már az udvarunkból jött az egyik hivatali alkalmazott, hogy szóljon: ismét nem lesz víz du. 3-ig... gondolta becsönget, mert elfogyott már a szórólapja... megköszöntem... becsuktam az ajtót... aztán káromkodtam egy kellemest! Mivel gőzöm nem volt, hogy pontosan mikor zárják el... minden száguldó másodpercet kincsként kezeltem... rohantam konyhába: engedtem mosogatóvizet, engedtem főzéshez vizet, engedtem fürdőbe (kézmosáshoz), engedtem egy sima műanyag vödörbe is, csordultig... biztos, ami biztos... majd rohantam fel az emeletre... közöltem bátyámmal sürgős zuhanyzás lesz most, a beszélgetést majd folytatjuk személyesen hétvégén, ha már itt lesznek... kapkodva hajat mostam, lezuhanyoztam és fogat mostam...
Iszonyat büszke voltam magamra... és csordultig töltött el a boldogság, amiért mindenre gondoltam, és túl jártam a kht eszén... kimentem anyu elé a buszhoz... közöltem vele, hogy nem lesz víz, számítson rá (de gondoltam mindenre)... pontban 11:45-kor hagytam el a házat és indultam dolgozni... halál boldogan... Mindenkinek eldicsekedtem gyorsaságommal... mindenkinek köhögve ejtettem ki a közútkezelőket... vicceskedtem...poénkodtunk... Pontban 18:00-kor zártam a Könyvtárt, bár utána még elvertem egy-két embert ping-pongban... elindultam haza... laza séta kb. 10 perc mire hazaérek... első kérdésem anyutól:
-na mikor kapcsolták vissza a vizet? - Látom rajta, hogy vmin gondolkodik... reméltem, hogy nem a válaszon... éreztem, hogy ideges leszek... aszondja: - El se zárták... - mint a filmekben... vörös lett a fejem és a füleim füstöt eregettek... fuuu de elegem van ezekből a mihasznákból... Kellemesen elküldtem őket melegebbre... aztán rájöttem, hogy igazából... ők jártak túl az én eszemen... :@ Na utána lettem csak igazán bosszús... Rossz érzés... tessék elhinni!