Halljátok ahogy kiabálok? Nem? Pedig most belül úgy igazán sikítozom és szaggatom magam apró darabokra. Nem tudom mi van. Nem érzem jól magam a bőrömben. Minden apró rezdülésre felkapom a vizet. Kedvem volna mindenkit megütni. Le akarom vezetni ezt a rossz érzést. Én mindenkit szeretni akarok és beleértve magamat is!
Hiányzik a szerelmem! Mellette igazán nőnek érzem magam. Egy csodaszép, mosolygós, vidám, buja, szerelmes, szexi, huncut, kedves nőnek! De most valahogy megfordult a kocka...
szerelemtől álmatlan forogtam
hajnalig - akkor
megszámoltam, hogy orrában két luk van.
Mosolyogtam és elaludtam.
/Fodor Ákos - Kis-reneszánsz/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése