Na a változás "örömére" tegnap elmentem fodrászhoz. Lehet nem kellett volna. Na jó nem bántam meg, még meg kell szoknom. De most a vállam verdesi épphogy az én szép hajam. Na mindegy aki fontos számomra, annak tetszik. Ez a lényeg? Vagy nem?
Ah és végre péntek. Fellélegezhetek. Fáradt vagyok. Iszonyatosan lefáradok hét végére. De kezdem megint jobban érezni magam. Bántanak dolgok, de alkalmazkodom hozzájuk, vagy inkább legyűröm őket? Nem is tudom. Edződöm azt hiszem, remélem. Tényleg jobb a kedvem. Mosoly bujkál az arcomon. Ja és már hihetetlenül várom a márciust. Soha ennyire még nem vártam. Vagyis soha ennyire még nem vártam valakit. No de ne mondjuk soha, hogy soha. Bírom ezt a mondatot. Közben is kimondja az ember kétszer. Na jó csak én tudok ilyen lényegtelen dolgokon elfilozofálni. Andis hülyeségek egyike. Abba hagytam!
Most pedig szuggerálom tovább a bejárati ajtót, hátha betoppan rajta minden rendszergazdák gyöngyszeme.
További szép napot mindenkinek!
ui.: Kívánok magamnak jó munkát és sok sok puszit ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése